timo&julien

Míg az egyik szabad és intuitív, addig a másik alapos és hagyománytisztelő. Két lelkes szakács. Egy konyhában.

Címkék

áfonyalekvár (1) afrikai harcsa (2) alma (1) almás (1) bacon (4) bagett (3) bárány (2) belsőségek (1) boquet garni (1) bouquet garni (1) brazil dió (1) brokkoli (1) buggyantott tojás (1) bukta (1) burgonya (1) camembert (1) capellini (4) cézársaláta (1) chili (2) crostini (4) csiga (1) csiperke (1) csipsz (1) csirke (2) csirkemáj (1) csirkemell (3) csirkeszárny (1) csülök (1) cukkini (1) desszert (1) dió (1) édesburgonya (1) előétel (2) endívia (1) erdei gomba (3) falatkák (1) fasírozott (1) fasírozott töltelék (1) fehérbor (1) fehércsokoládé (1) feketekagyló (1) flammkuchen (1) fokhagyma (1) fokhagymakrém (1) fokhagymaszósz (1) földimogyoró (1) főzött vaníliakrém (1) füstölt csülök (1) garnéla (3) gemelli (1) Giorgio Locatelli (1) gomba (5) gombóc (1) grana padano (1) grill (2) grillezett tarja (1) grissini (1) gyöngytyúk (2) gyümölcstorta (1) hagymalekvár (1) hal (1) harcsapaprikás (1) hátszín (1) horvátország (1) húsgombóc (1) Jamie Oliver (1) jamie tészta (1) juharszirup (1) kacsamáj (2) kacsamell (3) kapia paprika (1) kecskesajt (1) kékkagyló (1) kifli (1) kifliburgonya (1) kínai (1) kistücsök (1) konfitálás (1) konfitált (1) könyv (1) körte (3) krokett (1) kuszkusz (1) lángos (1) laskagomba (2) lazac (1) lekvár (3) lencse (1) lepény (1) lepényhal (1) leveles tészta (3) leves (1) libacomb (1) libamájpástétom (2) maghőmérő (1) máj (1) mák (1) mandula (1) marha (2) mascarpone (1) medvehagyma (6) medvehagymapaszta (1) méz (1) mézeskalács (1) mozzarella (1) muffin (4) nyelv (1) nyúl (1) olajbogyó (2) omlós tészta (1) padlizsán (2) paella (1) palacsinta (1) pangasius (1) paradicsom (1) paradicsomszósz (1) parmezán (4) párolt káposzta (1) pástétom (1) peperoni (1) petrezselyemgyökér (1) piskóta (1) pisztráng (1) póréhagyma (1) rebarbara (1) ricotta (1) rizottó (1) rizs (1) rizstészta (1) rókagomba (1) rozskenyér (1) sajt (1) sajtmártás (1) scarmoza (1) serrano sonka (1) sertés (2) sertés szűzpecsenye (1) (1) sous vide (1) spagetti (3) spenót (3) sült gesztenye (1) sült gyümölcsök (1) sült krumpli (1) sült paprika (1) sült tarja (1) sütemény (2) sütőtök (3) szardella (2) szardínia (1) szasimi (1) szelet (1) szilva (1) szilvás lepény (1) szilveszter (1) szójaszósz (3) sztroganoff (1) szűzpecsenye (1) tagliatelle (1) tapas (1) tarja (1) tempura (1) tengeri (1) tészta (2) tilápia (1) tócsni (1) tojás (3) tökmagolaj (3) töltött sütőtök (1) tonhal (1) torta (1) torta di mlele (1) tükörtojás (1) túrós (1) túrós csusza (1) vacsora (2) vajhal (1) vargánya (1) velő (1) vese (1) vesevelő (1) vörös tonhal (2) wok (3) zeller (1) zöldség (3) zöldségek (2) Címkefelhő

Bejegyzések

2010.09.02. 17:30 snaci

Apa, még mindig nem értem el a lekvárig!

Akkor döntöttem el, hogy megpróbálok buktát sütni, amikor egy nap elhoztuk az óvodából az uzsonnát, és a lányom három perc nyammogás után csalódottan előreszólt a gyerekülésből: „Apa, még mindig nem értem el a lekvárig!”

 
 
A következő buktában nincs semmi különleges, hacsak nem az, hogy egészen kicsik, ahhoz képest viszont szép darab lekvár van bennük. Egy harapás, és máris az édes töltött résznél vagyunk. De az is igaz, hogy a következő harapásnál már el is fogyott a bukta...
 
 
Hozzávalók körülbelül harminc kis buktához:
 
• 1 zacskó instant élesztő
• 1 evőkanál cukor
• 1 dl langyos tej
• 1 evőkanál finomliszt
 
• 500 gramm finomliszt
• 2 evőkanál porcukor
• 2 dl tej
• 40 gramm vaj
• 3 tojás sárgája
• egy csipetnyi só
• 200-250 gramm sütésálló lekvár
• zsír, illetve vaj a bukta megkenéséhez
 
Az élesztőt és a cukrot, majd a kanál lisztet a langyos tejbe keverjük, és megvárjuk, míg felfut. Ha ezzel megvagyunk, akkor egy nagy tálba kimérjük a lisztet, beleteszünk minden hozzávalót – ideértve a megfuttatott élesztőt is – és közepesen lágy tésztát gyúrunk belőle. Ezt megtehetjük természetesen géppel is, én gyakran használom erre a kenyérsütőm dagasztó funkcióját.
 
 
A bukta tésztáját langyos helyen a duplájára kelesztjük, majd 3-4 milliméteresre kinyújtjuk, és amolyan kártyalap nagyságú téglalapokat vágunk belőle. Ezeket megtöltjük a hasábokra vágott lekvárdarabokkal – lehet kapni nem folyós, jól szeletelhető, úgynevezett sütésálló lekvárt is –, majd kivajazott tepsibe helyezzük.
 
 
Várunk, amíg kel még egy kicsit, aztán a tetejüket megkenjük vajjal vagy zsírral, és 180 fokos sütőben körülbelül 40 perc alatt kisütjük. Jót tesz neki, ha a sütőtérbe egy hőálló edényben egy kis vizet teszünk a tepsi alá.
 
 
 
Másnap jött a sós változat
 
Maradt egy teniszlabdányi tészta, amit a hűtőbe tettem – ott még tovább kelt –, majd másnap kör alakúra nyújtottam, és nyolc részre vágtam. Megkentem olajjal, mindegyikbe tettem egy negyed virslit, és kifliformára csavartam. A tetejét tojásfehérjével kentem meg, és megszórtam durva sóval. Negyed óra alatt 200 fokos sütőben sütöttem ropogósra. Akár azt is mondhatnám: hamis pekes kifli készült.
 

Szólj hozzá!

Címkék: bukta kifli lekvár


A bejegyzés trackback címe:

https://timoandjulien.blog.hu/api/trackback/id/tr492267139

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.