Amikor dübörgött a szilvaszezon, sütöttem egy szilvás-túrós lepényt, ami nagy karriert futott be az ismerősök, barátok körében. Ami a friss gyümölcsöt illeti, a hazaiak közül lassan már csak az alma marad, ezért most egy ilyen sütemény következik.
De nem arról van szó, hogy egyszerűen más gyümölcsöt használunk, ez egy másik recept. Az alapja a toszkán almatorta (torta di mele), aminek leírását egy blogon találtam, de mivel jó emlékek kötődtek a szilvás-túrós süteményhez, nem mellesleg volt otthon egy lejárat előtti túróm, ezért azt is belekevertem. A cukrot az eredeti receptben soknak tartottam, ezért a harmadát elhagytam, de mondhatom, így is elég édes lett. A fahéj adta magát.
Hozzávalók:
• 1 kilogramm (bruttó) alma
• 1 citrom leve
• 1 vaníliás cukor
• 1 teáskanál őrölt fahéj
• 100 gramm átszitált liszt
• 1/2 csomag sütőpor
• 2 tojás
• 200 gramm cukor
• 2 vaníliás cukor
• 100 gramm olvasztott vaj
• 100 ml tej
• 250 gramm túró
Az almákat meghámozzuk, negyedeljük, kimagozzuk, majd vékony szeletekre vágjuk, és megforgatjuk a citromlében. Rászórunk egy csomag vaníliás cukrot és egy teáskanálnyi fahéjat, összekeverjük, majd félretesszük.
Minden további hozzávalót összekeverünk egy nagyobb edényben, gondolva arra, hogy a tálba még az almának is bele kell férnie. Előkészítünk egy tepsit, egy sütőformát, vagy egy jénai tálat. (Én egy 28x16 centis jénait használtam.) Az edényt vagy kivajazzuk, és mindenhol megszórjuk zsemlemorzsával, vagy kibéleljük sütőpapírral, amit én szintén meg szoktam még vajazni. Az almát ekkor összekeverjük a masszával, és belekanalazzuk az edénybe. Előmelegített sütőbe tesszük és 180 fokon egy órán át sütjük. Ha a teteje idő előtt nagyon pirulni kezd, akkor takarjuk le alufóliával. Ha elkészült, egy kicsit hagyjuk hűlni, de ne várjunk sokáig, mert melegen a legjobb. Finom, krémes, fahéjas íz, a szélén egy kicsit karamellizálódva. Tényleg érdemes kipróbálni.