Ez egy innen-onnan, internetről és szakácskönyvekből hegesztett, egy kis saját ötlettel kiegészített recept, de nincs egy órája, hogy kipróbáltam, és maximálisan elégedett vagyok vele. Könnyű állag, édes, de nem tömény íz, megfelelő forma. A lekvár csak plusz, de ha már a fényképre került, leírom, hogyan készült.

Hozzávalók 12 darab muffinhoz:
• 200 gramm megsütött sütőtök
• 2 tojás
• 80 ml étolaj
• 150 gramm liszt
• 200 gramm kristálycukor
• 12 gramm (1 csomag) sütőpor
• 1 kávéskanál őrölt fahéj
• 1 csipetnyi só
• 50 gramm 70 százalékos étcsokoládé felaprítva
• 50 gramm aszalt mini füge felaprítva
A muffin hozzávalói közül külön összekeverjük a nedves és a száraz elemeket, majd a két edény tartalmát összeöntjük és jól elkeverjük. A kristálycukor helyett ízlés szerint lehet használni barnacukrot is, de az olaj esetében én maradnék az étolajnál az olívaolaj helyett, mert jártam már úgy, hogy nagyon kilógott a sütiből az egyébként finom íze. Amikor elkészült a massza, hozzáadjuk a csokit és a fügét is. Ezután már csak muffinpapír, muffintepsi, gyors porciózás, 180 fokos sütő, és körülbelül 25 perc kell még, hogy az asztalra tehessük a friss süteményt.

Hozzávalók a körtelekvárhoz:
• 1,5 kg meghámozott, kimagozott körte kockákra vágva
• 60 dkg kristálycukor
• 1 citrom leve
• zselésítőszer (kiszereléstől, típustól függően a gyártó előírása szerinti mennyiségben)
• 1 marék lecsipegetett friss kakukkfűlevél
A szatyor körtét ajándékba kaptam, de harmadnapra sem ment el magában, így mentettem meg lekvárnak. Nekem úgy megy a leggazdaságosabban és leggyorsabban az omlós körte megpucolása, hogy a hámozás után nem a magházat veszem ki, hanem addig faragom körbe a gyümölcsöt, amíg csak a csutka marad. Az ily módon felaprított körtét a citromlével meglocsolva sűrű kevergetés közben főzni kezdtem, majd tíz perc után nekimentem a turmixgéppel, és pürésítettem az egészet. Ekkor tettem hozzá a cukrot és a zselésítőszert, majd még tíz percig főztem. A végén belekevertem a kakukkfüvet, és kis üvegekbe töltöttem. Kihűlés után a hűtőszekrénybe kerültek, azóta is ott várnak sorsukra – már amennyi van még.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.