Szeretem az afrikai harcsát, mert ugyan nem kifejezetten prémium alapanyag, de finom húsú és sokoldalúan felhasználható hal.
Ráadásul kapható egészben, nyúzva, szeletben, filében is, ami sokszor megkönnyíti a munkát vele. Régebben a nem kis méretű fejét is hozzáadták a multikban – rendes halas pultot a dél-dunántúli régióban csak egyet ismerek, a pécsi Metróban – ami jó volt alaplének, meg arra is, hogy a gyerekeimnek alkalmanként rémisztgetéssel egybekötött biológiaórát tartsak. Mostanában viszont már nem nézhetek szemet ezekkel a szép jószágokkal, mert az áruházba valamiért már csak a törzsek kerülnek be. Alighanem kell keresnem egy horgászt, aki fejjel együtt adja. Nem nagy feladat, mert Magyarországon már nagyon sok helyen telepítik az afrikai harcsát.
Ezt a vacsorát filéből, a halat sütőpapírba csomagolva készítettem el. Személyenként két szelet harcsát megsóztam, borsoztam, majd bekentem két gerezd zúzott fokhagymából, ugyanannyi mennyiségű reszelt gyömbérből, egy fél citrom levéből készült páccal. Félbevágott sütőpapírra tettem, és egy kis ág kakukkfűvel együtt becsomagoltam. Előmelegített, kétszáz fokos sütőben tizenöt percet sült, majd öt percet pihent.
A köret zöldséges tészta volt. Sárgarépát, karalábét, egy káposztalevelet apró csíkokra, julienre vágtam, majd forró wokban egy kis mogyoróolajjal, sóval, barnacukorral megpirítottam. Két személyre majdnem készre főztem 150 gramm capellini (vékony spagetti) tésztát, amit a zöldségekkel együtt egy kis szójaszósszal áthevítettem.
A tésztára tett harcsaszeleteket a tálalás előtt a sütőpapír-csomagok alján összegyűlt lével meglocsoltam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.