Belsőségek ügyében nincs min vitázni: vagy szereti valaki, vagy nem. Akinek nincs ínyére, hogy a disznó kiválasztást végző szervét pucolgassa, főzögesse, aztán az agyával összekeverve megegye, annak nem érdemes regélni a vesevelőről.

Aki viszont szereti az ilyesmit, annak érdemes otthon nekiállnia több okból is. A vesét és a velőt nagyon gondosan, aprólékosan kell előkészíteni, ami időt és – valljuk be – gyomrot is igényel. A vesének ugyanis kezdetben igen erős szaga van – nem véletlenül –, ami csak sokszoros mosással, illetve többszöri előfőzéssel szüntethető meg. Mindemellett a vese tisztogatását illetően én csak abban bízok, amit magam csináltam meg, és ajánlom ezt másoknak is. Bátran kezdjenek hozzá!

Két személyre egy pár vesét vásároltam, de ahogy néztem, a maréknyi velő legalább három sertésből jött össze. Az első lépés tehát a vese megtisztítása. Vágjuk ketté, és távolítsunk el belőle mindent, ami nem oda való. Ne sajnáljuk, ha a fehér belső résszel egy kis vesehús is odavész, de tiszta legyen. Ha elkészültünk, vágjuk vékony csíkokra. Egy tiszta lábosban tegyünk fel hideg vizet, tegyük bele a vesét, majd forraljuk fel. Ezután szűrjük le a barna levet, a vesét a szűrőben csap alatt mossuk át, majd kezdjük az egészet elölről. Addig folytassuk, amíg a forralás után a víz tiszta marad, ez legalább négy-öt alkalom. Ekkor a vesét szűrjük le, és tegyük félre.
A velőt tisztítsuk meg a hártyáktól és az erektől. Egy kicsit szét fog mállani az egész, de a végeredményt tekintve ez nem számít.
A vesevelőt a pörkölthöz hasonlóan készítsük el, de kevesebb őrölt pirospaprikával. Egy fej hagymát apróra vágva dinszteljünk meg, dobjunk rá egy teáskanál paprikát és egy gerezd apróra vágott fokhagymát, forgassuk bele a vesét, öntsük fel vízzel, és kezdjük el főzni. Sózzuk, borsozzuk, tegyünk bele egy teáskanál mustárt. Egy fél óra múlva mehet bele a velő, amit előzőleg kicsit felvagdostunk. Forraljuk át, kevergessük közben, míg krémes állagú szaftot nem kapunk. Ha sok leve maradt, akkor egy kanál lisztből készítsünk rántást, és sűrítsük be. Ezután állítsuk be a sót és a borsot, én szeretem, ha kicsit csíp, így őrölök bele chili paprikát is.

Krumplipürével, savanyúsággal tálaljuk. Jól mutat, ha a pürét kis kerek sütőformába töltjük, és kevés vajon az alját odakapatjuk, majd megfordítva tesszük a tányérra, ahogy az az első képen is látszik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.